2012-06-23

18.Fejezet

Reggel amikor felkeltem Harry már nem volt otthon.Kimentem a konyhába,ahol egy levél volt az asztalon.Szia kicsim!Behívtak a stúdióba,hogy véglgesítsük az albumot.Csak este érek haza.Legyen szép napod!xHarryx.Jött egy SMS Simon-tól,hogy menjek be próbálni.Ezek szerint ma nem fogok unatkozni.Fölmentem és magamra kaptam egy egyszerű farmert és hozzá egy rózsaszín pólót és a fehér Converse-met.Felkaptam a táskámat és elindultam a próbaterem felé.Mivel nem volt kedvem taxival menni,gyalog meg messze van,ezért beültem Harry Range Rover-ébe és elindultam.Harry azt mondta,hogy bármikor használhatom.Kicsit fura volt a "rossz" oldalon vezetni,de meg lehet szokni.Egész hamar odaértem a próbateremhez.Leparkoltam és elindultam az épületbe.Benyitottam az ajtón,ahol már Simon és Amanda épp a dalomat választották ki.
-Szia Bella!Gyere nézdd meg melyik dalt választottuk neked!-intett Simon.Lejátszották Beyonce-tól a Listen-t és egy kicsit megijedtem.Nekem ez a dal még túl sok.
-Én nem hiszem,hogy el tudom énekelni.-mondtam kicsit szomorúan.
-Bella én tudom,hogy milyen erős hangod van és ebbe a dalba ezt meg tudod mutatni.Hidd el,hogy el tudod énekelni.Sikerülni fog!-mosolygott rám Amanda-Na gyere énekeljünk be!-mondta mosolyogva én pedig elkezdtem skálázni.


                                             *2.élő adás*


Egész héten csak próbáltunk és próbáltunk.Nagyon féltem a daltól,de bíztam magamban.Harry azt mondta,hogy a koncertjük miatt csak késve tudnak jönni,de nem csináltam belőle nagy ügyet.A ruhámból már annál inkább,ugyanis egy fekete elől rövid,hátul hosszú ruha volt rajtam felül csipkés fűzővel és magassarkúval.Amilyen szerencsétlen vagyok simán kitöröm a bokámat,főleg,hogy mozognom is kell majd a színpadon.Emiatt mégidegesebb lettem,de Amanda és Josh(a tánctanár) lenyugtattak,hogy nem lesz semmi bajom és ha nem akarok akkor nem kell sétálgatnom.Leültem a pihenőbe a többiekkel és vártam a soromra.Hannah volt az első.Ő még nálam is jobban izgult,de nagyon jól sikerült neki.Én most a 4.voltam.Szóltak,hogy induljak el a színpadra amíg megy a kisfilmem.Feltipegtem majd megálltam a közepén.Alig láttam valamit a közönségből,mert minden teljesen sötét volt amikor vége lett a kisfilmnek,majd felgyulladtak a fények és megláttam Harry-t.Akaratlanul is elmosolyodtam.Elkezdődött a zene én pedig énekeltem.Miközben sétáltam megláttam Emmát és Dinát is.A szám végén meghajoltam és a sírás küszöbén álltam,amikor odajött Bob.
-Nahát ez volt aztán a produkció!Erre senki sem számított!Simon gratulálok!-mondta mosolyogva a műsorvezető.A zsűri elmondta a véleményét én pedig levettem a cipőmet és lefutottam a színpadról egyenesen Emmához és Dinához.
-Bella annyira jó voltál!Ezt el sem hiszem!-mondt Em.
-Ez az a Bella akit én ismerek!Még,hogy nem tudsz énekelni!Na persze!-mosolygott Dina.Mindenki gratulált,majd leültem Hannah mellé és vártuk,hogy vége legyen.Amikor egyenként szólítottak a színpadra kiálltunk Hannah-val és éreztem,hogy remeg.
-Nyugi!-súgtam oda neki.Kimondták az első továbbjutó nevét,majd a következőt és így tovább.
-Isabella Davis!-mondta Bob én pedig nem hittem a fülemnek.Lerohnatam Matt-hez és megöleltem.Majd megláttam Harry-t és odarohantam hozzá.
-Sikerült!-kiabáltam a fülébe.Ő csak nevetett és szorosabban megölelt.




Teltek a hetek és alig láttam Harry-t és a többieket a próbák miatt.Minden héten ének-és táncpróba volt,majd eljött a szombat ott pedig már bizonyítani kellett.Se Hannah se Matt nem esett még ki.Az előző hét után teljesen fel vagyok dobódva és ideges is vagyok.Bejutottam a top3-ba Hannah-val és Matt-tel.3 dalt is elő kell adnom,ami miatt egy kicsit frusztrált vagyok.Az egyik szám Christian Aguilera-tól a Hurt lesz a másik pedig Bruno Mars-tól az It will rain.A 3. dalt közösen fogom elénekelni egy sztárral.Simon-nak elvileg vannak ötletei,hogy ki legyen az és mit énekeljünk.Tegnap be is mutatta nekem.Leesett az állam.Te jó ég Adele!Miután beszélgettem vele egy keveset elkezdtünk próbálni.A Rolling In The Deep-et fogjuk énekelni.Egész héten csak gyakoroltam és gyakoroltam,vagyis kellett volna,ha nem fájt volna a torkom és nem rekedtem volna be teljesen.Alig tudtam a két szólómat próbálni.Úgy álltam a színpadra,hogy szinte nem is gyakoroltam a számot,de nagyon jól sikerült,de ezután jött a nehezebb.A Hurt már összetettebb szám.Tele van hajlításokkal,rekesztésekkel és jelen helyzetemben lehetetlen magasságokkal.Simon megynugtatott,hogy minden rendben lesz és meg tudom csinálni.És így is történt.Megcsináltam.A közönség állva tapsolt nekem én meg örömmámorban úsztam,ám amikor az eredményhírdetésre került sor megijedtem.Mi lesz ha továbbjutok?Nem tudok énekelni.Ezt elmondtam Simon-nak és azt mondta,ha odakerülök döntsek én ő támogatni fog.Bob kimondta a nevemet én pedig intettem neki,hogy szólni szeretnék.Odaadta a mikrofont én pedig rekedten beleszóltam.
-Nos az a helyzet,hogy én úgy döntöttem,hogy nem folytatom a versenyt,mert ha folytatnám nem tudnék énekelni,ugyanis hangszálgyulladásom van és már így is alig van hangom,ezért szeretnék visszalépni.És Hannah,Matt-néztem rájuk-Sok sikert!-mosolyodtam el majd lementem a színpadról.Elmentem az öltözőbe és felöltöztem.Elindultam kifele és éreztem,hogy patakokban hullik a könnyem.Fogtam egy taxit és hazamentem.Nem érdekelt Harry meg a többiek.Fáradt voltam és haza kellett jönnöm.Felmentem a szobába és úgy ahogy voltam el is aludtam.


Másnap telefoncsörgésre ébredtem.Simon volt az.
-Haló?-szóltam bele rekedten.
-Bella öltözz fel pár perc múlva ott vagyok érted és elmegyünk az orvoshoz!-mondta majd letette.Kikászálódtam az ágyból és felöltöztem,majd lementem a nappaliba azt remélve,hogy Harry ott van.De nem volt.Csak egy üzenet:A fiúknál aludtam.
-Most akkor haragszik?-tűnődtem magamban,de nem volt időm tovább gondolkozni,mert hangos dudálást hallottam meg kintről.Kimentem és beszálltam Simon mellé az autóba.
-Hogy vagy?-kérdezte és elindult a kórház felé.
-Már egy kicsit jobban.-mondtam még mindíg rekedten.A kórház nem volt messze,ezért hamar odaértünk.Kiszálltunk a kocsiból és egyenesen a fül-orr-gégészetre mentünk.Ott már várt ránk Dr.Peterson.Bementünk a rendelőbe és leültem egy székre.
-Szóval milye is fáj tulajdonképpen?-kérdezte a doki.Én csak rámutattam arra a pontra,ahol a hangszálaim vannak.
-Nos akkor ezt mindjárt megnézzük!-mondta.-Nyisdd ki a szád!-utasított,én pedig kinyitottam.Belenézett párszor majd mondta,hogy becsukhatom.Aggódva nézett rám.
-Nos Miss Davis,az a helyzet,hogy önnek súlyos hangszálgyulladása van,ami csak műtéttel hozható helyre.-megijedtem.Műtét?Úristen.-Persze,ha nem akarja akkor nem kell kés alá feküdnie,sak hát akkor nem tud majd énekelni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése